Neveléstudományi Intézet

A kezdetek

1999. július 1-jén Zsolnai József kezdeményezésére alakult meg Pápán a Neveléstudományi Intézet (akkori nevén Pedagógiai Kutatóintézet) a Veszprémi Egyetem Tanárképző Karának szervezeti egységeként. Az induláskor az Intézet kutató-fejlesztő tevékenysége átfogta a magyar közoktatás és a pedagógusképzés egészét. Az Intézet két szervezeti egysége a Pedagógiai Kutatóintézet és az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program (ÉKP) Országos Központja volt, utóbbi közoktatás felé irányuló koordinációs feladatokat látott el.
A Pedagógiai Kutatóintézet a Törökbálinton 14 évig működő kísérleti iskola 11 munkatársának szakmai közreműködésével jött létre és másfél év alatt olyan kutató-fejlesztő intézetté alakult, amely felsőoktatási képzések, pedagógus-továbbképzések és konferenciák létrehozására is alkalmassá vált. A Pápán töltött több mint 15 év alatt jelentős volt az Intézet kiadói tevékenysége is, amelyet 27 kötet megjelentetése bizonyít. Továbbá az Intézet jól működő, kb. 10.000 dokumentumot magába foglaló, szakkönyvtárral is rendelkezett, amely állománya jelenleg az Egyetemi Könyvtár és Levéltárban használható.
A pápai Pedagógiai Kutatóintézet 2007. január 1-től a Bölcsészettudományi Kar intézetesítési törekvéseinek megfelelően összevonásra került a Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékkel. Az újonnan létrejött Neveléstudományi Intézet vezetésével dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Máriát bízták meg. A Neveléstudományi Intézet központja és egyik telephelye Pápa, a másik részlege a Veszprémben működő Tanárképző Központ volt. A Tanárképző Központ 2013-ban kivált az Intézetből és önálló központként működik napjainkban is.

 

Doktori iskola

Az Intézet aktív szerepet vállalt a Bölcsészettudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola (nyelvtudomány és neveléstudomány) életre hívásában és működtetésében. A doktori iskolát 2003-ban akkreditálták Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Interdiszciplináris Doktori Iskola néven. A doktori iskola alapelve, képzési filozófiája szerint a doktori iskolák csak akkor töltik be igazán hivatásukat, ha doktoranduszaik a tudományok művelésében inter- és/vagy multidiszciplináris kutatási témákat választanak. Eközben pedig olyan tudáshiányokat tárnak fel és oldanak meg, amelyek a tudományfejlesztés mellett a társadalom alrendszereiben hozzájárulnak a gyakorlati jellegű, de elméleti tudást is feltételező problémák kezeléséhez. A doktori iskola 2010-ben fejezte be működését.

Alap és mesterszak indítása

A sikeres akkreditációs eljárás lefolytatása után 2006-ban Pedagógia alapszak, majd 2008-ban Neveléstudományi mesterszak indult. Továbbá 2019-ben lehetővé vált a Mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő mesterképzés indítása is.

Projektmegvalósítási tevékenység

Az Intézet munkatársai a következő projektekben működtek közre:
1. 2009-től 2011-ig zajlott Az olvasás, a szövegértés és az internet pedagógiai tartalékainak feltárása című kutatásunk – az Olvasáskutatás (az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet pályázata, a TÁMOP 3.1.1. 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció 6.4.4. alprojektjeként).
2. A „TÁMOP–4.1.2-08/1/B-2009-0007Közép-Dunántúli Régió pedagógusképzését segítő szolgáltató és kutatóhálózat kialakítása
3. TÁMOP-4.1.2.B.2.-13/1 kódszámú Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok továbbfejlesztése és kiszélesítése című pályázati felhívásra. A TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0011 azonosító számú, Pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés megújítása a Közép-dunántúli régióban

Az Intézet jelenlegi felépítése és tevékenysége

Az Intézet 2017-től Veszprémben működik. Jelenleg négy szervezeti egységből áll:
1. Pedagógiai Oktató- és Kutatóközpont,
2. Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program Országos Központja (ÉKP-Központ)
3. Közép-Dunántúli Regionális Pedagógusképzést Segítő Kutató és Szolgáltató Központ (PKSZK) (www. tanarkepzohalozat.hu)
4. Zsolnai József Archívum, Dokumentumtár és Kutatóközpont (ZsJADK).

Az Intézet vállalásai, feladatai

1. A Pedagógia alapszak, a Neveléstudomány mesterszak és a Mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő mesterszak gondozása,
2. Oktatás az Intézet által gondozott szakokon, a tanárképzésben, a pedagógus-továbbképzésekben és a Kar egyéb szakjain,
3. Közreműködés a Kar új szakjainak akkreditációs munkálataiban,
4. Kutatómunka a neveléstudomány és más társadalom- és bölcsészettudományok területén, az eredmények publikálása,
5. Az intézetalapító, Dr. Zsolnai József pedagógiai rendszerének és recepciójának kutatása,
6. Zsolnai József-életműgyűjtemény teljesé tétele, feltárása és kutatása,
7. Az ÉKP Országos Központon keresztül az ÉKP és NYIK programok használatának koordinálása
8. Közreműködés az egyetemi és a kari projektek megvalósításában.

Kutatási témák az Intézetben
A legfontosabb témák (abc rendben):

1. A digitális állampolgárság helye és szerepe a magyar oktatási rendszerben,
2. A digitális pedagógia helye az oktatásban,
3. A kvalitatív kutatásmódszerek lehetőségei a neveléstudományi kutatásokban,
4. A pedagógia esélyei és lehetőségei a kulturális és társadalmi diszkrimináció enyhítésének elősegítésére,
5. Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program továbbfejlesztése az információs társadalom kihívásainak tükrében,
6. Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program továbbfejlesztése,
7. Pedagógus-professziogram helye a pedagógus- és tanárképzésben,
8. Szoftverek alkalmazása a neveléstudományi kutatásokban,
9. Tanári kompetenciák, a képességfejlesztő tanárképzés,
10. Társadalmi egyenlőtlenségek és az oktatási rendszer,
11. Távoktatás digitális felületek segítségével,
12. Tudománypedagógia lehetőségeinek feltárása,
13. Új kutatási módszerek alkalmazása a neveléstörténeti kutatásokban,
14. Zsolnai József pedagógiai munkásságának recepciója.

Az intézet vezetői

1999 ̶ 2003 dr. Zsolnai József egyetemi tanár
2004 ̶ 2006. január dr. Cs. Czachesz Erzsébet egyetemi tanár,
2006. február 1 ̶ 2006. december dr. Falus Iván tudományos tanácsadó,
2007 ̶ 2016. március dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária egyetemi docens,
2016. április 1. ̶ dr. Sántha Kálmán habilitált egyetemi docens.